Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem.  Az ipari mértékű környezetszennyezés csökkentésén túl, mindennapi életünkben is több helyen tetten érhető a környezetre káros hatások csökkentésére való törekvés, gondoljunk csak a szelektív hulladékgyűjtésre vagy az energiatakarékos háztartási berendezésekre!

A környezet megóvása érdekében tett intézkedések hatására egyre többször találkozhatunk ún. ökocímkével rendelkező termékekkel. Ezekre a termékekre általánosságban az a jellemző, hogy előállításuk, felhasználásuk és újrahasznosításuk a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett valósul meg.

Az Európai Unióban 1992-ben határozták meg először az ökocímkék odaítélésére vonatkozó kritériumrendszert, amely mostani formáját 2010-ben nyerte el. Számos termékkategória kaphatja meg ezt a címkét, mint pl. elektronikai berendezések, vegyiáruk (pl. mosó- és tisztítószerek), ruházati termékek. Az egyes terméktípusokhoz külön kritériumrendszer került meghatározásra, de minden esetben elmondható, hogy nem ítélhető oda a címke, amennyiben a termék az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet) értelmében mérgező, környezetre veszélyes, rákkeltő, mutagén vagy a szaporodóképességre káros besorolással rendelkező anyagot vagy keveréket, illetve a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet szerinti engedélyköteles anyagot tartalmaz.

A mosó- és tisztítószerek, valamint általában a vegyiáruk esetében - a szigorú feltételrendszer ellenére - sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár ezek a termékek a környezetre a lehető legkisebb veszélyt jelentik, súlyos egészségkárosodást nem okozhatnak, azonban hatóanyagaik miatt az emberi egészségre mégis károsak lehetnek, pl. bőrirritáló vagy allergiás reakciót kiváltó hatásuk miatt.

A CLP rendelet uniós szinten szabályozza azt, hogy a vegyi anyagot tartalmazó termékek címkéjén milyen információkat kell feltüntetni annak érdekében, hogy a vásárló pontos tájékoztatást kapjon a termék veszélyeiről, a biztonságos tárolásról és kezelésről, illetve az óvintézkedésekről.  Az ún. piktogram a leginkább figyelemfelkeltő elem a címkén. Az egyes piktogramok különböző veszélyességi kategóriákhoz tartoznak, pl. a felkiáltójel jelzi a bőr- és szemirritáló, allergiás bőrreakciót kiváltó, illetve lenyelve, belélegezve vagy bőrrel érintkezve ártalmas anyagokat. Ezek a kategóriák az alábbi ábrán a piktogram mellett kerültek feltüntetésre. Az ökotermékeken a következő, kékkel bekeretezett piktogramok fordulhatnak elő:

Akár öko- akár hagyományos terméket vásárol, használat előtt mindig olvassa el a címkét és tartsa be az azon feltüntetett utasításokat, így védve nemcsak a környezetet, hanem saját és családtagjai egészségét is!

2022. július 1-től 22 új anyag kiviteléhez kell kiviteli bejelentést tenni a Bizottság (EU) 2022/643 rendelete alapján. A módosítás következtében emellett négy anyagra kiviteli tilalom is életbe lép.

A 649/2012/EU rendelet (PIC rendelet) mellékleteibe újonnan felvett anyagok közül tizenöt a peszticid felhasználási kategóriába, hét pedig az ipari vegyi anyag felhasználási kategóriába tartozik. Utóbbiak közül külön kiemelendő, hogy a benzolra önmagában vonatkozó korábbi bejegyzés mellett a továbbiakban a 0,1 tömegszázalékban vagy annál nagyobb koncentrációban benzolt, mint alkotórészt tartalmazó anyagok kivitelére is vonatkozik majd a bejelentési kötelezettség, a jogszabályban meghatározott üzemanyagok kivételével.

A módosítás következtében továbbá öt vegyi anyag kiviteléhez, az esetükben eddig alkalmazandó kiviteli bejelentési kötelezettség mellett, a továbbiakban az importáló ország kifejezett hozzájárulására is szükség lesz. 

A módosító rendelet mellékletei technikailag felváltják a PIC rendelet I. és V. mellékleteit, valamint ezek korábbi módosításait, így 2022. július 1-től kizárólag a módosító rendelet mellékleteiben felsorolt anyagok esetén kell alkalmazni a PIC rendelet kiviteli bejelentésre, kifejezett hozzájárulásra, valamint kiviteli tilalomra vonatkozó előírásait. A módosítással egyúttal megtörtént a mellékletekben felsorolt anyagok vámkódjainak aktualizálása is.

A kiviteli bejelentést legalább 35 nappal a tervezett kivitel dátuma előtt kell benyújtani, azonban azokban az esetekben, amikor a kiviteli bejelentés mellett az importáló ország kifejezett hozzájárulása is szükséges a kivitelhez különösen indokolt a lehető legkorábbi benyújtás. Ezeknél a PIC rendelet I. mellékletének 2. részében feltüntetett anyagoknál akár már 60 nappal a tervezett kivitel előtt célszerű benyújtani a bejelentést, hogy szükség esetén, a vonatkozó mentesség kérésével, biztosított lehessen a kivitel.

A kiviteli bejelentések időben történő benyújtásának elősegítésére az Európai Vegyianyag-ügynökség már aktualizálta a bejelentések benyújtására szolgáló ePIC rendszert.

További információ:

• A Bizottság (EU) 2022/643 rendelete
• Az NNK PIC rendeletről szóló honlapja

2022. március 31-én megjelent a méregközponti bejelentést megkönnyítő  útmutató magyar nyelvű változata.  Az útmutató lépésről lépésre mutatja be, miként kell a keverékre vonatkozó információkat megadni, kezdve a felhasználói fiók létrehozásától, egészen a bejelentési dosszié benyújtásáig. Ezen felül hasznos ötleteket nyújt ahhoz, hogy technikailag minél gördülékenyebb legyen a dossziékészítés. A dokumentum főbb pontjai az alábbiak:

• ECHA-fiók létrehozása és harmadik fél hozzárendelése
• A dossziékészítést megelőző lépések
• Szerkeszthető adatkészlet létrehozása
• Dosszié készítése lépésenként
  • összetevők hozzáadása
  • MiM (keverék a keverékben) megadása
  • termékazonosító adatok megadása
  • osztályozás és címkézés
  • toxikológiai információk
• Speciális esetek kezelése
  • általános összetevő-azonosító feltüntetése
  • szabványos formula feltüntetése
  • üzemanyagok bejelentése
  • több összetevőből álló keverékek feltüntetése (pl. mosogatógép-tabletta)
  • keverék/árucikk kombináció feltüntetése (pl. tisztítókendő)
• Csoportos és önkéntes bejelentés
• Validálás és benyújtás
• Bejelentés naprakésszé tétele (beleértve a dosszié érvénytelenítését is)

A magyar nyelvű útmutató az alábbi linken érhető el: https://poisoncentres.echa.europa.eu/documents/1789887/1803644/pcn_practical_guide_hu.pdf/0c18024d-c0dd-6e23-01f0-3fd998dbbefb?t=1647527864960

Néhány nap leforgása alatt két mérgezési eset is előfordult gyermeknevelési intézményekben, melyek a fertőtlenítőszerek nem megfelelő tárolásával, felhasználásával kapcsolatban következtek be.

A sajnálatos, de szerencsés kimenetelű esetek annak ellenére fordultak elő, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kezdeményezésére az elmúlt két évben éppen az ilyen esetek elkerülése érdekében a nevelési/oktatási és szociális intézményekben olyan ellenőrzéseket tartottunk, melynek elsődleges célja a veszélyes vegyi anyagok és keverékek felhasználásával kapcsolatos figyelemfelhívás, a kockázati pontok beazonosítása, a vonatkozó jogszabályi előírások ismertetése és betartatása volt.

Az NNK ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon minden típusú fertőtlenítő szer engedélyköteles termék, az adott terméket kizárólag az engedélyben, valamint a felhasználási utasításban rögzített módon és felületeken szabad felhasználni. 

A fertőtlenítő szerek már a végfelhasználásra szánt kiszerelési formá(k)ban kerülnek engedélyezésre, az attól való eltérés, azaz a fertőtlenítő szer áttöltése, pl.: kisebb kiszerelési formák képzése nem szabályos és veszélyes. Potenciális kockázatot jelent, hogy az ’új’ csomagolás nincs megfelelően felcímkézve, anyaga nem biztos, hogy ellenáll a szernek, adott esetben nincs gyerekbiztos zárral ellátva és az adagolás sem garantálható, hogy biztonságos és az előírtak szerint történik. Az ilyen jellemzően jelöletlen vegyszerek, munkaoldatok, különösen a más célra szolgáló edénybe áttöltött anyagok (például folyékony szappan adagolójába töltött maró anyag, ásványvizes palackba töltött színtelen, de mérgező vegyszer) szükségtelen és elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelentenek mind a felhasználók, mind az esetlegesen érintett személyek és gyermekek számára.

Ki kell emelni, hogy a tévedésből történő lenyelés (pl. közvetlen véletlen fogyasztás, vagy a nem elégséges öblítés okán) kockázata miatt, különösen veszélyes és általánosan tiltott bármilyen vegyi anyagot élelmiszer tárolására szolgáló edényzetbe (pl. ásványvizes/üdítős flakon, befőttes üveg, ételhordó, stb.) áttölteni és abban tárolni!

Az élelmiszer közelében használható fertőtlenítő szerek külön engedélyezettek az ilyen jellegű felhasználásra, de ezen termékeket is kizárólag a használati utasításban foglaltak szigorú betartása mellett lehet alkalmazni (pl. hígításra, behatási időre és öblítésre vonatkozó előírások betartása).

Az országos ellenőrzés során alkalmazott NNK segédlet a releváns kockázati pontok beazonosításával a gyakorlat szerinti tevékenységek kockázati szintjét határozza meg, valamint emelkedett kockázat esetén a szabályozók átdolgozására, vagy intézkedések meghozatalára hívja fel a figyelmet. A kockázatokat értékelő táblázat megfelelő segítséget jelenthet az érintett intézményeknek is a jó gyakorlat fenntartása érdekében.

A segédlet az alábbi csatolt mellékletként tölthető le:

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
alapfokú oktatási intézmények kockázatértékelése.xlsx		2022-04-05

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javasolja a tűzoltóhabokban található összes per- és polifluoralkil anyag EU-s szintű korlátozását. Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet szerinti korlátozás célja a talajvíz és a talaj szennyeződésének, valamint az embereket és a környezetet érintő kockázatok csökkentése.

Az ECHA az Európai Bizottság kérésére vizsgálta ezeknek az – angol rövidítéssel PFAS-ként jelölt – anyagoknak a felhasználása által okozott környezeti és egészségügyi kockázatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az egész EU-ra kiterjedő korlátozásuk, mivel a fluortartalmú tűzoltóhabok Európában számos esetben okoznak környezetszennyezést, mind a talaj, mind az ivóvíz vonatkozásában. A PFAS-tartalmú tűzoltóhabok alkalmazása során ezek az anyagok igen gyorsan a környezetbe jutnak, és ott tartósan megmaradnak (perzisztensek), a táplálékláncba – így az emberi szervezetbe is – bekerülve felhalmozódnak (bioakkumulatívak), és káros hatást fejtenek ki. A perzisztencia és az – akár csak valószínűsíthető – károsító hatás kombinációja egyértelműen indokolttá tette a további környezeti kibocsátás csökkentését, elejét véve ezzel a jövőbeni, potenciálisan visszafordíthatatlan károsodásoknak.

A konkrét javasolt korlátozás ennek megfelelően tiltja a tűzoltóhabokban lévő valamennyi PFAS forgalomba hozatalát, felhasználását és kivitelét, a felhasználás- vagy ágazatspecifikus átmeneti időszakokat követően, mely utóbbiak időt biztosítanak az ipar számára a PFAS-tartalmú haboknak a tűzbiztonság veszélyeztetése nélküli lecserélésére. Az átmeneti időszakok alatt is biztosítani kell azonban, hogy a környezetbe történő kibocsátás a lehető legkisebb maradjon, emellett a lejárt és más, hulladék tűzoltóhabokat is megfelelően ártalmatlanítani szükséges.

A korlátozási javaslatról szóló nyilvános konzultáció március 23-án veszi kezdetét, és hat hónapig tart, lehetőséget adva a vonatkozó észrevételek benyújtására. Az ECHA ezen felül április 5-én online tájékoztatást (webinar) is tart a korlátozásról, hogy segítse az érdeklődőket a konzultáción való részvételben. A webinar oldala a cikk alatti linkre kattintva érhető el.

Következő lépések

Az ECHA kockázatértékeléssel (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó (SEAC) tudományos bizottságai megkezdik a javasolt korlátozás értékelését, amelynek során figyelembe veszik majd a konzultációban beérkezett információkat is. A két bizottság együttes véleménye 2023-ra várható, és ennek alapján az Európai Bizottság a Tagállamokkal együtt dönt majd a korlátozás végső tartalmáról.

Háttér

A perfluor-alkil anyagok (perfluoroalkyl substances – PFAS) mesterségesen előállított vegyi anyagok csoportját jelentik, több mint 4000 anyaggal, amelyek közé – sok egyéb mellett – olyan vegyületek tartoznak, mint a perfluor-oktánsav (PFOA), a perfluor-oktán-szulfonát (PFOS), a perfluorononánsav (PFNA) és a perfluor-hexán-szulfonsav (PFHxS). Mindezeket széles körben használják különböző termékekben, a tűzoltó habokon kívül például vízlepergető textíliákban, élelmiszerrel érintkező anyagokban és kozmetikumokban is.

Ezen anyagok közös tulajdonsága, hogy a szén és a fluor atom közötti kémiai kötést tartalmaznak, amely az egyik legerősebb ilyen kötés a szerves kémiában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e vegyületek nagyon ellenállók, és csak igen nehezen bomlanak le, nem csak a felhasználás során, hanem a környezetbe kerülve is. A környezetbe jutó PFAS-ek továbbá könnyen terjednek a környezeti elemekben, kibocsátásuk helyétől gyakran jelentős távolságokat megtéve, ezáltal is kockázatot hordozva az emberi egészség és a környezet szempontjából.

A PFAS-anyagok veszélyeit tekintve, felhalmozódhatnak az élőlények szervezetében (bioakkumulatívak) és mérgező hatásúak, valamint károsíthatják a magzatok fejlődését is. Számos PFAS bizonyítottan rákot okoz, vagy felmerült, hogy az emberi hormonális (endokrin) rendszert károsíthatja.

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája (Chemicals Strategy for Sustainability) a fentieknek megfelelően a PFAS-anyagokat is figyelembe veszi. A cél, hogy fokozatosan kivonásra kerüljenek az uniós forgalmazásból, és csak abban az esetben engedélyezzék használatukat, ha bizonyítottan pótolhatatlanok és nélkülözhetetlenek. Ezzel összhangban, a tűzoltóhabokban lévő PFAS-anyagokra vonatkozó korlátozási javaslat mellett már jelenleg is kidolgozás alatt áll egy további korlátozás tervezete is, amely lefedi a PFAS más felhasználásait, és a tervek szerint 2023 januárjában kerül benyújtásra az ECHA felé.

További információ:

Tájékoztató oldal a perfluor-alkil anyagokról (PFAS)

Az április 5-i ECHA webinar weboldala: A per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) uniós korlátozása a tűzoltóhabokban

A REACH rendelet szerinti korlátozási eljárás

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája

Forrás: ECHA

A biocid termékek átmeneti engedélyezési eljárásai során a Kérelmezőre háruló egyik legnehezebb feladat az engedélyezni, vagy éppen módosítani kívánt termék 'teljes összetételének' pontos megadása. A vonatkozó kötelezettségeknek való hatékony megfelelés érdekében az alábbiakban összefoglalt szempontokat érdemes figyelembe venni.

A biocid termékek engedélyeztetési eljárásának lefolytatásához szükséges a termék teljes és pontos összetételének ismerete, nem csak a hatóanyag, hanem a többi összetevő (anyag vagy keverék) esetében is, így szükséges minden összetevő mennyiségét megadni. Az egyes összetevők pontos mennyiségének tömegszázalékos megadása elengedhetetlen, nincs lehetőség koncentráció tartományok feltüntetésére. Ezen túlmenően az egyes alkotórészekkel, azok funkciójával, illetve reakciókeverékek esetében a biocid termék végső összetételével kapcsolatos valamennyi releváns információt is meg kell adni (például tisztaság, szennyezők stb.).

Az összetétel tekintetében feltüntetendő legfontosabb információk:

• Összetevő megnevezése (név, kémiai név, keverék esetén kereskedelmi név)
• Összetevő funkciójának megadása (pl. hatóanyag, felületaktív anyag, színezék, illat, oldószer)
• Összetevő CAS és EK száma
• Összetevő mennyisége: tömegszázalékban (m/m%) kifejezve

A hatóanyag(ok) mellett az úgynevezett ’aggodalomra okot adó anyagok’ szintén kiemelt jelentőséggel bírnak, azok külön, pontos megadása is szükséges a teljes összetételben, függetlenül attól, hogy egy, a termékhez hozzáadott keverék összetevőjeként, vagy önálló összetevőként kerülnek a termékbe.

A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelet (a továbbiakban: Biocid rendelet) 3. cikk f) pontja az alábbiak szerint határozza meg az aggodalomra okot adó anyagok fogalmát:

„bármely olyan anyag, amely nem hatóanyag, és amely jellegéből fakadóan az emberekre, különösen a veszélyeztetett csoportokra, az állatokra vagy a környezetre azonnal vagy hosszabb távon ártalmas hatású, és valamely biocid termékben elegendő koncentrációban van jelen vagy képződik ahhoz, hogy adott esetben fennálljon az ilyen hatás kockázata.”

A gyakorlatban aggodalomra okot adó anyagnak tekinthető minden olyan összetevő, amely a CLP rendelet értelmében veszélyesként osztályozott vagy a veszélyesként való osztályozásra vonatkozó kritériumokat teljesíti és a biocid termékben olyan koncentrációban van jelen, amelynek következtében a termék a CLP rendelet értelmében veszélyesnek osztályozandó, továbbá a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) és a REACH rendelet XIII. melléklete szerint perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagok.

Az engedélyezési eljárás során értékelésre kerül a teljes összetétel, azonban az engedélyokiratban, valamint annak mellékletében egészében nem jelenik meg. Az engedélyokirat melléklete főszabály szerint „A biocid termékek jellemzőinek összefoglalója” című dokumentum, amelyben az összetételre vonatkozó információknál kizárólag a hatóanyag és az aggodalomra okot adó összetevők kerülnek feltüntetésre. Korábban az engedély részeként kiadásra került a címketerv is, amelynek lényegi elemei beépítésre kerültek az előbb említett dokumentumba, kiváltva ezzel a címketervet képező mellékletet. A Biocid rendelet 69. cikke alapján, a CLP rendelet 17. és 18. cikkének kritériumaival összhangban, a címkén fel szükséges tüntetni a biocid termékek összetételét, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy, hasonlóan az engedély mellékletéhez, a hatóanyagot pontos mennyiséggel kell, az aggodalomra okot adó összetevőket azonban mennyiségük nélkül is elegendő feltüntetni.

Példák a különböző összetételű termékek teljes összetételének megadására:

1. Keverékmentes összetétel esetén:

Ideális esetben a termék gyártója számára ismert a termék minden összetevőjének pontos mennyisége. Ilyen esetben egyszerűen megadható a teljes összetétel az alábbi táblázatos formában.

2. Keverék az összetételben:

Megjegyzendő, hogy az engedélyezési eljárások során minden veszélyes összetevő esetében be szükséges nyújtani a vonatkozó biztonsági adatlapokat, ugyanakkor egy keverék biztonsági adatlapja ilyen esetben értelemszerűen több összetevőt is lefedhet e kötelezettség tekintetében.

1. A hatóanyag keverék formájában kerül a termékbe:
   Az alábbi termék két hatóanyag premixből, gélesítő adalékból és vízből kerül összeállításra. A gyártó számára ismert, hogy az első premix 50 m/m%, a második premix 25 m/m% hatóanyagot tartalmaz. A premixek egyéb összetevőiről a gyártónak nincs ismerete, azonban a biztonsági adatlapok alapján tudja, hogy a premixek aggodalomra okot adó összetevőt nem tartalmaznak. Ilyen esetben az alábbi módon adható meg egyszerűen a teljes összetétel.

Fontos megjegyezni, hogy mind a ’tiszta szesz’, mind a ’denaturált szesz’ keveréknek tekintendő, és hatóanyagként a táblázatokban csak az ’abszolút alkohol’-mennyiséget szabad feltüntetni, mint etanolt.

2. Több keverékekből történő előállítás esetén az alábbi táblázatos forma jelenthet megoldást:

Fenti táblázat esetében összesen öt biztonsági adatlapot szükséges benyújtani: A keverék, B keverék, C komponens, valamint a Parfümnek (keverék) és magának a terméknek a biztonsági adatlapját.

A ’Parfüm (keverék)’ összetevő nem tartalmaz sem hatóanyagokat, sem aggodalomra okot adó anyagokat, így a ’Parfüm (keverék)’ összetevő alkotóelemeit nem szükséges pontosan megadni, elegendő a termékben lévő összes ’Parfüm (keverék)’ mennyiségének megadása.

’A keverék’ és ’B keverék’ esetében a nem ismert „egyéb összetevők” feltüntetése is elfogadható a biztonsági adatlapok megfelelősége esetén. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a forgalomba hozott termék megfelelőségéért és biztonságosságáért a teljes felelősség az engedély tulajdonosát terheli, függetlenül attól, hogy ismeri-e annak teljes, pontos összetételét, vagy sem.